«

»

aug 11

Talán őszre meglesz a lakásfelújítási támogatás

panelTovábbra sem tudni konkrétumokat arról, hogy a kormány pontosan mikor és milyen pályázatokat hirdet meg a korábban többször beígért lakásfelújítási támogatások keretében. Egyelőre csupán annyi szivárgott ki, hogy az új kiírások szeptember végén – október elején várhatóak és külön-külön tenderek jelennek majd meg a családi házakra, a téglaépítésű és a panellakásokra. Az igény óriási lenne a központi segítségre, miután a hazai lakásállomás mintegy 80 százaléka műszaki szempontból elavult.

Csak találgatni lehet, hogy a kormány mikor és milyen pályázatokat ír majd ki a lakások energetikai célú felújítására. Emiatt bizonytalanság jellemzi az egész építőipart. A szakma azonban arra számít, hogy ősszel meghirdeti a kabinet az új támogatási rendszereket – nyilatkozta Sztranyák József. A Magyar Ingatlantanács elnöke elmondta: égető szükség lenne lakáskorszerűsítési támogatásokra. Az elmúlt évek során ugyanis alig költött erre a célra a kormányzat, és a kiírt tenderek szinte napok alatt lefutottak. A lakosság részéről ugyanis óriási az igény az ilyen lehetőségekre, miután a lakások zöme erősen rászorulna a modernizációra. (Egyes becslések szerint a hazai ingatlanok 80 százaléka számít elavultnak.)

A kormányzat a kiszivárgott információk szerint a különböző lakástípusokra külön-külön hirdet majd tendereket. Így más-más pályázatok lesznek a családi házakra, a téglaépítésű társasházakra és a panellakásokra. Sztranyák József úgy véli: ez szakmai szempontból helyes megoldás lenne, mivel másképpen lehet finanszírozni a különböző épülettípusok átépítését. Egy családi házat például már 4-5 millió forintból teljes körűen fel lehet újítani. Míg a társasházak esetében jelentősen nagyobb forrásigénnyel kell számolni.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ma már léteznek úgynevezett önfinanszírozó megoldások is. Az egyik ilyen pénzügyi konstrukció lényege, hogy az átalakítást végző vállalkozásokat juttatja olcsó forrásokhoz a kormányzat. Ezek a cégek pedig a saját költségükön felújítják az épületeket, és a korszerűsítés árát a lakók az energia megtakarításon elért “haszonból” fizetik ki.

Ám ugyanilyen hatékonyan működhetnek a célzott projektek is, amelyek meghatározott korszerűsítési munkákhoz, adott nagyságú támogatást adnának, és a kompenzáció annál nagyobb mértékű lenne, minél komplexebb átépítésről van szó. Így például mind arányaiban, mind összegszerűen sokkal nagyobb kormányzati segítséget kaphatna az, aki egyszerre újíttatja fel a fűtési rendszerét, szigeteli a laksását és cseréli ki a nyílászárókat, mint az, aki csak az egyik munkát végezteti el. A szakma több javaslatot készített a kabinetnek a különböző lehetőségekről és azok alkalmazásának a lehetséges gazdasági hatásairól. Azt azonban nem tudni, hogy a kabinet ezek közül melyeket veszi majd át – tette hozzá az elnök.

A kormányzat jelentős forrásokat szerezhet az Európai Uniótól az elkövetkező években az ilyen kompenzációs rendszerekre – jegyezte meg a szakértő, aki szerint évente százmilliárd forintos nagyságrendű összegekről van szó. Így ezen a területen 2014 és 2020 között nem lehet majd forráshiánytól tartani, még akkor sem, ha a magyar kormány a költségvetésből továbbra sem költ erre a célra nagyobb összegeket.

A lakások energetikai célú korszerűsítésére egy egész háttéripart lehetne kiépíteni – állítja az elnök. Aki szerint idehaza lehetne gyártani a szigetelőanyagoktól kezdve a komplex fűtési rendszerekig szinte mindent, ami az ilyen beruházásokhoz szükséges. Így új munkahelyek jönnének létre, ami az adók révén erősítené a költségvetés bevételi oldalát. Vagyis háttéripar megteremtése révén a lakásfelújítási támogatások egyre jelentősebb hányada visszajuthatna a közös kasszába – fogalmazott a szakember.